A pécsi kulturális kudarckerülők

Részlet egy tanmeséből

A macska üldözi az egeret a labirintusban. Már jó ideje tart az élethalálharc, de az egér ügyes és rendre lerázza az éhség miatt mindenre elszánt macskát. Aztán – látszólag nem tudni mitől, de – el kezd az egér rossz irányba futni. Így a macska könnyedén utoléri és beszorítja a sarokba. Az egér ekkor hátra fordul, igyekszik bölcs képet vágni a helyzethez és azt mondja a macskának; akkor most tárgyaljunk!

Döntött a kormány; a Kodály Konferencia- és Koncertterem nemzeti intézmény lett. Láthattuk (http://www.pecstv.hu/archivum/?vid=cnJkAx4=) a bejelentésről szóló pécsi sajtótájékoztatón; a Fideszes városvezetők és országgyűlési képviselők nem mosolyogtak. Vajon mit tudhat Páva Zsolt, Nagy Csaba, Csizi Péter, Hoppál Péter és Kővári János? Netán nem ezt akarták?
Vagy azt hitték; elég, ha hajtogatják a magukét, hogy Páva Zsolt csak 2009 tavaszától, a Fidesz meg csak 2010. októbertől irányítja a várost, tehát minden bajok okozója a korábbi szocialista-szabaddemokrata városvezetés?
Így ma miattuk kerül naponta kb. 2,5 millióba a Kodály Konferencia- és Koncertterem üzemeltetése?
Komolyan azt hitte Páva Zsolt, s a mögé és immár egyre többször elé álló Fideszes városvezetés és hatalmi holdudvara, hogy a kormányuknak ez érvként elég, aztán csak tartják a markukat és máris megvan az évi 1 milliárd?!

Kié (lesz) a Kodály Konferencia- és Koncertterem?

Ha nem hagyjuk zavartatni magunkat a tényektől, akkor kiderül; a telek Pécsett van, a beruházás fedezetét az Európai Unió és a korábbi kormány biztosította. A kormánydöntés értelmében a nemzeti intézmény üzemeltetési joga az államé, amire a fedezetet az ország adófizetői adják össze. A pécsi polgármester első nyilatkozatában tettre készen bejelentette, hogy megkezdi a tárgyalásokat a kormánnyal. Hogy kivel és pontosan miről, azt valószínű még ő sem tudja, különben megmondta volna. A megyei napilap másnap címoldalon hozta a jó hírt, de már azt is egyértelműsítette, hogy az intézmény fenntartására szánt összeg biztosítása mellett az üzemeltetés és az irányítás joga is a kormányé.
    Pécs akár (csak) örülhetne is, hiszen ezzel a kormánydöntéssel évente 1 milliárddal tehermentesítik az önkormányzat költségvetését. Innentől kezdve – maradjunk a kulturális intézményeknél - nehéz lesz indokot találni arra, hogy például miért ne jutna a belvárosban maradó kulturális intézmények működtetésére, a Pécsi Nemzeti Színház fölújítására, vagy a hosszú évek óta üres Helyőrségi Művelődési Otthon, netán a pécsszabolcsi a mozi újjáélesztésére.
De Páva Zsolt a sajtótájékoztatón nem mosolyogott.
Mert úriember és tudja, kudarcnál ez nem illik. Ugyanis az elmulasztott lehetőségek szimbóluma, az Európa Kulturális Fővárosa cím és mögötte a programév teljesítménye még a saját kormányukat is véleménykikérés nélküli, ellentmondást nem tűrő hatalmi pozíció érvényesítésére ösztökélte. Így Pécs 2010-ben készült egyik kiemelt beruházását kulturális gyámság alá helyezte. Lássuk be, nehéz lenne másként megélni a Kodály Konferencia- és Koncertterem államosítását. A kormányülés után „leüzentek” Pestről a Fideszes városvezetésnek, hogy ez a sajtótájékoztató egyetértő győzelmi jelentés legyen, mert hát megvan a pénz. Holott az igazság; nem a pénz van meg, hanem a fenntartást nem meri a pécsi vezetésre bízni a párt- és kormányközpont. Aki fölidézi az elmúlt 2 esztendő sajtónyilatkozatait a Kodály Konferencia- és Koncertterem kapcsán, az - a volt szocialista kormánytól kezdve napjainkig bezáróan - ez idáig a „központi támogatásról” szólt. És nem állami fenntartású és (budapesti) irányítású kulturális intézményről.
Tehát a pécsi városvezetés érdekérvényesítésének eredménye elégtelen lett.

Páva Zsolt: az érdekszövetségek fogságában

Páva Zsolt 2014-es polgármesteri bukásának – pontosabban újra jelölésének várható mellőzése - első jelként már az első győzelme után kódolt volt.
 2009. áprilisban az időközi polgármester választáson (az azóta léket kapott szocialista hajóról elmenekülő és ma Baranyában bujkáló, de Pesten is a megyei listavezetői parlamenti mandátuma mögé rejtőzködő) Szili Katalint megalázó arányban legyőzte, akárcsak októberben Meixner Andrást. Azonban a jövendő bukásának egyik fő oka, hogy a helyi szocialistákkal akkor megkötött nagykoalíciós alkuja még ma is elvarratlan vagy elszakíthatatlan szállakkal kötik az 1998-tól napjainkig kiépült városvezetői érdekkörnyezethez. Így a 2009-es és a tavalyi kampányígéretein ma csak mosolyognak már a választói is; hiszen Pécs eladósodási okainak kiderítéséhez hozzá sem kezdett.

Páva Zsolt 2014-es polgármesteri bukásának – pontosabban újra jelölésének várható mellőzése - második jele az volt, amikor bejelentette a városvezetői és önkormányzati frakció tisztségeiről szóló névsorát. Habár a polgármesterre és a pártszövetségére adott szavazati arány egyértelmű fölhatalmazás volt, ezt a lehetőséget Páva nem tudta, pontosabban az őt jelölők nem engedték neki érvényesíteni. Azóta tart az erős háttér halálos ölelése. Ha a frakció többsége úgy akarta, akkor másodszor sem szavazták meg a városi könyvtár Tudásközpontba költözésének és üzemeltetésének időarányos költségeit – garantálva ezzel a megye-város önkormányzata közötti állóháborút, aminek februárban már a Művészetek és Irodalom Háza is áldozatul eshet. De a polgármester ősszel odáig alázkodott, hogy a saját városházi apparátusa által összeállított, a telekadó bevezetéséről szóló előterjesztéstől sajtótájékoztatón határolódott el, minden következmény nélkül.
A további példák sorolását terjedelmi okokból mellőzzük!
 
Páva Zsolt 2014-es polgármesteri bukásának – pontosabban újra jelölésének várható mellőzéséről – a mostani, harmadik figyelmeztetést már a pesti pártközpontban csomagolták be és a feladótól kormányhatározatként íródott. Tárgy: EKF Pécs 2010.
A Kodály Konferencia- és Koncertterem fenntartásának és irányításának pesti elfoglalásáról szóló hír bénítóan hatott a Fideszes pécsi városvezetésre. Holott a döntés nem előzmény nélküli, hiszen legalább 3 figyelmeztető jelet adtak vagy sokatmondóan elhallgattak a fővárosi párt- és kormányközpontból is, várva a pécsi városvezetés viszontválaszára. Hiába.
Ezek voltak: a kulturális kormányzat kezdeményezésére az EKF lebonyolítását részlegesen vezénylő Hungarofeszt Nonprofit kft. vezetésének őszi lefejezése. Somlyódy Dóra: A Balkán kapuja című, tényfeltáró könyvének novemberi megjelenése. Továbbá a Jobbik Magyarországért Mozgalom januári jelzése egy tervezett jelentés összeállításáról az EKF „viseltes dolgairól”.
Tavaly júniusra Páva Zsolt végleg elvesztette a befolyásolási szerepét és esélyét az EKF program és beruházás irányítása fölött. A Fidesz koalíciós társ - az Összefogás Pécsért Egyesület - udvarias ellenvetése ellenére a nyári szünet előtti utolsó önkormányzati közgyűlésen minden kontroll és garancia beépítése nélküli biankó csekket írt alá a Pécs 2010 Menedzsmentközpont Nonprofit Kft. vezetésének. Ők onnantól jelentős időt töltöttek el a saját maguk egzisztenciális átmentésére és rendre landoltak az általuk levezénylendő kiemelt beruházások jövendő üzemeltető vagy a más városi fejlesztéseket álmodó cégnél.

A kulturális kudarckerülők

Nem vitás, akkora a csúszás az EKF Közterek és Parkok újjáélesztése program első és második ütemének garanciális javításában és a Zsolnay Kulturális Negyed befejezésében, hogy mire mindezekről az utolsó pecsét is Brüsszel asztalára kerül, már 2012-t írunk. Tehát Merza Péternek és Egry Dóra helyettesének látványos feladataik lesznek még, ügyes cégnév váltástól és magas ívű jövőkép-vázolástól függetlenül.
Bozóky Anita Zsófia, Ruzsa Csaba Roland és Bocz Tamás, s beosztásilag szorosan mögöttük, de szellemileg messze előttük Mikes Éva a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft és a Művészet, Marketing és Kommunikációs Kft vezetőiként több mint féléve nem tudtak életképes üzemeltetési modellt összerakni a Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Konferencia- és Koncertterem részére. Pesten ez már régen föltűnt, Pécsett megbocsájtható és indokolt a késés, mert tart a „nem látjuk a számokat, akkor mire tervezzünk” meddő állapot. Meg érvényes a régi kabaréból ismert mondat; „ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”. És ma a baranyai megyeszékhelyen a leváltott és a mostani városvezetői hatalmi érdekcsoportokban többen vannak azok, akik ezt nem akarják.
A Keresztapa című filmből tudjuk, ezt Olaszországban ezt úgy hívják, az „omerta” – tehát a hallgatás törvénye.
Ruzsa esetében legalább ennyire föltűnő, hogy ők a helyi kulturális intézményi átalakítás levezénylésére sem alkalmasak, holott elsősorban ezt várta tőlük a városházi Fideszes többség.
Laknerné Brückler Andrea tavalyi ismételt igazgatóvá választása a Pécsi Kulturális Központnál előre vetítette, hogy a beolvasztott Ifjúsági Központ és Szivárvány Gyermekház éléről Orcsik Ferenc igazgatónak mennie kell, mert az addigi helyettese, Kacsányi Éva életkora miatt is biztosabban vállalja föl azt, amit a megmaradás elve alapján elvárnak tőle felettesei majd augusztusban a fogyasztásra ítélt létszám ellenőrzésekor.
Ruzsa Csaba éppen a saját társügyvezetője miatt nem tud mit kezdeni a Kodály Konferencia- és Koncertterem Laknerné melletti másik társbérlőjével, a Pannon Filharmonikusokkal se, mert annak élén Horváth Zsolt igazgató áll, aki Bozóky Anita Zsófia volt férje. A Zsolnay Kulturális Negyed fölújítása pedig még annyira kezdetleges állapotú, hogy oda beköltöztetendő bérlőknek, szolgáltatóknak vagy támogatóknak nincs miről szerződést kínálni. További bérlő a Pécsi Tudományegyetem, de ott csak tavaszra várható teljes jogkörrel fölhatalmazott új gazdasági főigazgató választás, tehát ma pénzről bárki mond valamit, az nem biztos, hogy Húsvétkor is úgy lesz.
 
Azzal, hogy a legutóbbi ülésén a kormány magához vonta a Kodály Konferencia- és Koncertterem fenntartói és üzemeltetési jogosultságát, borult minden korábbi személyi és szervezeti elképzelés a pécsi önkormányzati kulturális közegben. Amit februárban még súlyosbít a küszöbön álló és eddig is botrányosan haladó színházigazgatói választás. Páva Zsolt polgármesternek innentől kockáztatnia kell, ha szeretné elkerülni a városházi saját frakciója megbuktatási kísérletét. Tehát lóg a levegőben a pécsi pancser puccs.
A kínos múltú és továbbra is eredménytelen volt EKF vezetők közül valakiket látványosan ki kell dobnia a süllyedő hajóról. Az érdekszövetségek helyi hálójában mindenki kerüli a kudarcot, holott tudvalevő, hogy mindenki nem győzhet.
Páva tudja, megtanulta a 2009-es polgármesteri újrajelölésének küzdelmében, hogy a pesti párt- és kormányközpontnak megfelelés pedig esetében nem más, mint a jövője záloga.

Egy orosz közmondás szerint: ingyen sajt csak az egérfogóban van.

Németh Zsolt,
országgyűlési képviselő
Jobbik